jának a helyébe, ez az utopisztikus kép itt-ott megtörik. A gyerekek elveszik egymás játékait, lefoglalják a hintát és simán odébb lökik a másikat, ha arról van szó, hogy ki jut előbb fel a mászókán. Hogyan kezeljük a kényes játszótéri helyzeteket? Szülők és pedagógusok gyakorlati történeteiből,
Éles helyzetben
Alig néhány perce van a kislány a hintán, és máris sorban állnak a többiek... Mi a teendő, azonnal fel kell adni a helyet?
Nincs szükség arra, hogy abban a másodpercben abba kell hagyni a jó kis mókát, de néhány percnél tovább ne hintázzunk. Ez a tökéletes éles helyzet arra, hogy megtanítsuk a kicsinek azt, hogy a soron következő gyereket is oda engedje. Érdemes együtt számolni, hogy na még 20 szor megl
öklek a hintán
, aztán a másik gyerek kerül sorra. Nem minden szülő gondolkodik ugyanígy. Ha a gyermekét hintáztató szülő látszólag nem veszi figyelembe a játékra várakozók tömött sorát, érdemes elmagyarázni a sor végén álló kicsinek hogy szerintünk mi fog történni
(eléggé hangosan ahhoz, hogy a körülötted álló szülők is hallják)
: “Kicsim, most várnod kell még. Biztos vagyok benne
, hogy a másik kisgyerek hamarosan befejezi a hintázást
, és hagyja
, hogy mások is sorra kerüljenek. Ha ez nem használ
, és 10 perc múlva is reménytelennek tűnik a helyzet, nyugodtan megkérdezhetjük a másik anyukát:
Ugye
, megengedi, hogy majd mi is hintázhassunk…?
Fontos szabály
Ha a kisfiúnk éppen egy kekszet majszol és egy éhes játszótárs egyre csak ott sündörög körülöttetek. Mit teszünk, megkínáljuk?
A legfontosabb szabály, hogy soha ne adjunk enni idegen kisgyereknek anélkül, hogy a szüleit megkérdeznénk előtte. Szép dolog megosztani az uzsonnát valakivel, de nem tudhatjuk, hogy nincs-e ételallergiája vagy nincs-e a kicsi valamilyen szigorú diétán. De mi van akkor, ha nem csomagoltunk annyit, hogy mindenkinek elég legyen? –ebben a helyzetben nekünk kell döntenünk. Esetleg porciózzuk ki úgy, hogy mindenkinek jusson, vagy tegyük el későbbre az elemózsiát, amikor már csak a miénk van ott. Ha nagyon kínos a helyzet, viccesen közölhetjük a többi anyukával, hogy mi bizony kifogytunk a jóból , biztosan lesz olyan, aki a segítségünkre siet, és felajánl a közösbe egy kis harapnivalót.
A kisbaba játékai
Ahogy megérkezünk a parkba, a mi kis angyalkánk elkezd játszani a szomszéd kisfiú dömperével. Hagyjuk őt kibontakozni, vagy vissza kell adni az autót jogos tulajdonosának?
Majdnem minden szülő egyetért abban, hogy ha más nem játszik vele, akkor a fiunké lehet (átmenetileg) a dömper. Mi sem bánnánk, ha egy játszótársa autókázna vele, mikor a mi gyerekünk éppen mással van elfoglalva.Újra jó alkalom arra, hogy valamit megtanítsunk neki, ezúttal azt,miként lehet megosztani a játékokat másokkal. Ilyenkor érdemes hangosan megkérdezni a körülöttünk levő szülőktől: Nem hiányzik valakinek ez az autó? Játszhat vele a kisfiam? –Valószínűleg a “persze, hát hogyne lesz” a válasz. De vannak olyan játékok, amelyek a NEM kategóriába tartoznak, ezek között vannak a csecsemők játékai, pl. azok, amelyek a babakocsira vannak felszerelve. A kéthónapos baba anyukájának rossz érzés, ha a szurtos gyerekmancsok összetapogatják a kicsi játékát. Szerencsére a szülők nagyrésze átérzi ezt, és eltereli a gyereke figyelmét, ha az túlságosan közelről szeretné megszemlélni a csecsemő játékát vagy magáta kisbabát.
Csak határozottan
Egy kis vadóc kisajáttotta a csúszdát, és a nála jóval kisebb sorbanálló gyereket félrelökve mindig ő ér fel leghamarabb a létrán. A mamája elmélyülten telefonál, és nem veszi észre a helyzetet . Mit lehet tenni ilyenkor?
Kérjük meg a gyereket nyugodtan, de határozottan, hogy a többieket is hagyja csúszdázni. Fontos észben tartani, hogy mások gyermekének a nevelése nem a mi feladatunk. De arra megkérhetjük, hogy kooperáljon velünk. Ha hallgat ránk, szuper. Ha semmibe veszi a kérést, meg kell kérnünk a mamáját, kezelje a helyzetet. A legfontosabb szabály: ha az anyuka dühösen reagál a kérésre, akkor se szabadkozzunk vagy hátráljunk meg, de ne is vegyük át a stílusát, maradjunk készségesek, nyugodtak. Magyarázzuk el neki, hogy mások is szeretnének lecsúszni, de a fiúcska nem mozdul... Jó lenne, ha megkérné, hogy menjen el onnan, nem szeretnénk, ha a többiek beleütköznének, és megsérülne.
Vészhelyzet
Ha azt látjuk, hogy a szomszéd szülő nem a korának megfelelő játékra teszi fel a gyermekét, találjunk ki valamit. Szóljunk neki, vagy maradjunk csendben, és reménykedjünk abban, hogy a gyerek nem pont most fogja összetörni magát?
Ugyan kellemetlen, de sokkal jobb udvariasan szólni, mint megkockáztatniazt, hogy egy kisgyerek megsérüljön. Legyünk olyan udvariasak, amennyire csak lehet. Mondjunk olyasmit, hogy: ne haragudjon, hogy beleszólok, de nekem úgy tűnik, a gyereke le fog esni a libikókáról. Egyetlen anya sem veszi jó néven ha a gyermekről való gondoskodás képességét vitatják, meglepő módon mégis megtörténhet, hogy a szülő nem is gondolt rá, hogy veszélyes lehet a kicsi számára, és hálás lesz a figyelmeztetésért. Példának okáért egyáltalán nem tűnik veszélyesnek, ha a csöppségek a csúszdára vizet öntenek, mielőtt lecsúsznak, de volt már belőle baleset. (Annyirafelgyorsulhat, hogy a végén a gyerek a földhöz csapódik). Mindenképpen érdemes szólni, ha úgy gondoljuk, hogy valamelyik gyerek potenciálisan veszélyes helyzetbe kerülhet.
Tisztasági csomag
Az éppen csak szobatisztává lett hároméves gyermekünk közli velünk, hogy pisilnie kell. A környéken viszont a legközelebbi vécé 3 utcányira van tőlünk. Mi a teendő ebben a helyzetben, megengedjük neki, hogy kint pisiljen?
Ugyan biztosan lesz, aki rossz szemmel nézi mindezt, ebben az esetben aszükség törvényt bont. Azon kívül, hogy olyan messzire tereljük a gyereket,amennyire csak lehet, és ott segítünk neki pisilni, más nem nagyon tudunk tenni. Praktikus, ha van a táskában mindig törlőkendő és váltásruha arra az esetre ha nem érünk oda időben. Ha rendszeresen olyan játszótérre járunk, amelyiknek nincs vécéje, lehet hogy érdemes felszerelkeznünk egy hordozható bilivel.
Forrás: Baba Magazin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése